Közönségtalálkozó
A Szkéné Színház tavaly ősszel mutatta be Hegymegi Máté Staféta-nyertes előadását, a Woyzecket. A produkció a tatabányai MOST FESZT-ről két díjat is elhozott: a háromtagú szakmai zsűri a legjobb stúdiószínházi előadásért járó elismerést ítélte oda az alkotócsapatnak, a címszerepet játszó Major Erik pedig a legjobb alakítás különdíjával gazdagodott.
Maga a Woyzeck 180 éves feladvány: filológusok generációi versengtek és versengenek a hiteles kiadás címéért, a szerzői szándék megértéséért. A Woyzeck több mint száz éve a színház- és filmcsinálók dédelgetett kihívása: társulatok és rendezők tucatjai tették le a névjegyüket Georg Büchner titokzatos darabjának színpadra állításával és filmre vitelével. A darab töredékekben maradt fenn, amelyeknek a szerző által tervezett sorrendje olyannyira rekonstruálhatatlan, hogy tulajdonképpen a történetet is bajos volna felmondani. Ám hiába a Woyzeck befejezetlen, rekonstruálhatatlan volta, a színházba járók többsége mégis magabiztosan tud válaszolni rá, hogy miről szól. A Woyzeck idén csak Budapesten 4 színház színpadán látható. Vajon ugyanazt a művet nézi-e meg a néző bárhová is vált jegyet? Vajon a Woyzeck mozaikdarabkái nagyobb alkotói szabadságot adnak, mint a kanonizált szövegű színművek? Hogy és hol nyeri el a töredékek kiválogatásától a bemutatóig tartó folyamatban a helyét dramaturg, rendező és színész? Hogy lehet, hogy egy olyan elvont etikai problémát, mint az emberkísérlet, ma épp oly elevennek érzünk, mint Büchner 180 éve?
Április 5-én az előadást követően 20:30-tól maguk az alkotók próbálják megválaszolni ezeket a kérdéseket Gács Anna irodalomkritikus, esztéta vezetésével, a Woyzeck-rejtély feltérképezése közben pedig szó esik majd a töredékes szöveg nehézségeiről, az előadás különleges látványvilágáról és közös munkafolyamatról is.
A program ingyenes, regisztráció nem szükséges.