Hatalmi hierarchiák

A Rakpart3 íróműhely 2020/2021-es évadának központi témája a hatalmi hierarchiák szerkezete, tapasztalata, kritikája, kihívásai. A műhelytagok elsőként a bosszúmonológ, illetve főnök-kritika műfaját próbálták ki: betelt a pohár, jöjjön az özönvíz. 

------------------------

Ennyi volt,

kilépek! Most telt be a pohár. Eddig csak
fenyegetőztem vele, de most már Isten a
tanúm, felhívom az ügyvédemet, és
itthagyom az egész kócerájt. Ilyen nincs,
hogy évek óta gürizem, és még mindig
semmibe vesznek ezen a helyen. Egy
helyben toporgok, amióta csak idekerültem.
Itt nem lehet fejlődni. Nem ezért
szerződtem ide. Tudtam én már az elejétől,
hogy nem jó ötlet. Eleve semmi kedvem
nem volt idejönni, csak az anyám
kényszerített. Elege lett, hogy egyfolytában
otthon ülök. „Folyton itthon ülsz, nem
lehetsz egész életedben a nyakamon, mint
az apád!” – hajtogatta. Aztán elérte, hogy
megunjam egyfolytában ezt hallgatni, így
beadtam a derekamat. Hiba volt. Még
otthon is jobb volt ennél, ott legalább nem
voltam körülvéve egy rakás
haszontalansággal. Csak kettővel. Bezzeg
most, hogy már nem otthon fetrengek, a
mutter rögtön talált magának újabb
panaszkodni valót: „másból sem áll az
életem, csak mosok rád. Minden nap olyan
mocskosan és büdösen esel haza, mint egy
kismalac”.  A másik kedvenc panasz-
monológom: „hullafáradt vagy gyerekem,
csak aludni és enni jársz haza, nyűgös vagy,
hozzád se lehet szólni”. Igen, mocskos és
büdös vagyok, mert ha úgy tartja kedvem,
akkor az utcán fetrengek egyet hazafelé
menet. És igen, fáradt és nyűgös vagyok,
mert egész nap egy tucat emberhez kell
alkalmazkodnom. Szóval, mondd már meg
drága anyuka, hogy mit szeretnél te
tulajdonképpen? Kipaterolsz otthonról, és
most már bánod? Nem vagyok egy
rongybaba, akit csak úgy dobálni lehet.
Most már felnőttem, és ezt te sürgetted!
Viseld a következményét: a hiányomat. Te
vagy a felnőttebb, neked tudnod kellett
volna, hogy ez lesz. De miről is beszélek?
Hiszen nem tudsz te semmit! Azt mondtad,
itt mindenki kedves lesz velem. Ezt sem jól
tudtad! Gerinctelen söpredék. Kivéve
persze az Icukát. Icuka kedvence lettem
seperc alatt, és részemről is, mondhatni
szerelem volt első látásra. Nekem ennyi
elég is volt. Nem foglalkoztam a
többiekkel. Aztán jött ez a karácsonyi
balhé. Mindenki megőrült. Karácsonykor
amúgy is minden ember kifordul magából,
ezt már észrevettem. Hát én is megőrülök!
De itt teljesen más a helyzet. Itt még a
karácsony is katasztrofális. Főleg idén.
Amint bejelentették a karácsonyi műsort,
hirtelen a csoport legszendébb kis őzikéje is
egy sátáni démonná vált. Mindenki ott
nyalt, ahol tudott. Nekem viszont nem ez a
stílusom! Hagytam hát, hadd csinálják csak,
hiszen biztos voltam benne, hogy én
vagyok az Icuka kedvence. De most már
látom, hogy ez itt édes kevés. Ajándékok,
juttatások, csúsztatott pénz, hízelgés,
zsarolás, fenyegetés!, verbális és fizikai
erőszak, minden volt itt, amit csak el lehet
képzelni. Én nem tudok hízelegni, nekem
nincs pénzem. Ezért mi leszek én? Ilyen
világban élünk: harmadik pásztor. Ki az
egyáltalán? Még csak neve sincsen… De
úgy döntöttem, nem leszek kíméletes,
bevetem a legbiztosabb fegyverem:
hazamegyek, elmondom, hogy már megint
gonoszkodnak velem az oviban, és Anyu
mindent elintéz nekem. Az a hülye Dávid
fogja megkapni a névtelen pásztor szerepét,
és én leszek Juli férje, József, és lesz egy
közös gyerekünk!

Hidi Boglárka

A nemzet Gánya

Gánya Elvira a posztmodern líra alakulásának egyik meghatározó személyisége. Nem csak a kor jelentős stílussajátosságaira volt fokozott hatással, de személye egyben emblematikusan kiemelkedik kortársai közül is.

Első költeményeivel Rákosborzasztón debütált, melyeket a helyi irodalmi- és munkásfolyóirat szívesen jelentetett volna meg, ha az alkotó írásra adja fejét. Sajnálatos módon, lírája csak a szóbeliségben terjed és marad fenn. Már korai éveiben kitűnt egyedi versvilága és humanista felfogása. Valójában persze költészetének origója a Falás Pizzéria, ahol verstapasztalatainak jelentős részét szerezte mint kereskedelmi vezető. Volt szerencsém a beosztottjaként igen közelről megvizsgálni eme kortárs kincsünket anyaggyűjtés közben.

A költő szubjektivista élettapasztalata fájdalommal terhes. Nem csupán az derült ki számomra, hogy legalább hat sérvvel, visszérgondokkal és látásproblémával is rendelkezik, de emellett ő már két éve nyugdíjasnak is számít! Ennek ellenére, e szépkorú költőnő napjainkban is termékeny alkotó, habár az elmúlt években már csak személyesen szívhatja magába a poézis töredékeit az érdeklődő „Olvasó”, ha ellátogat az általa irányított vendéglátóegységbe.

Mint köztudott, életműve a szerelmi lírában teljesedett ki, melynek mind fültanúi lehetünk akár még ma is, a pizzéria mellett elhaladva. A szépirodalom fáradhatatlan tisztelői egy-két deci hazai gyümölcspárlat elfogyasztása után rengetegszer szögezték Elvirához a kérdést: Kedvesem, lesz otthon valami, ha hazaérünk? – Igen, majd jól nyakonbaszlak! – hangzott a nyelvileg markánsan megkonstruált felelet. Versformáit tehát egyszerre tagolja a költői szándék és az adott kontextus, a költői jelenet, s így szétdarabolja egyébként telt, szabályos kijelentéseit. Szövegei élményekből bomlanak ki, mégis a bizonytalanság költője.

Az igazán alapos megfigyelő azt is észreveheti, hogy Gánya kritkakészsége is mennyire finom és lényeglátó. A fiatal, feltörekvő tehetségekre is időt szán, ha úgy hozza az élet. Ahogyan végeztem munkám, nem egyszer elegánsan tudtomra adta, hogy „eriggyél innen, csak tapogatod, majd én megcsinálom”.  A legfigyelemreméltóbb vonása pedig, ahogy szavak nélkül is közöl, non-verbális elemekkel játszva, amikor a nyelvi kifejezésmódokkal élve nem fedheti le gondolati egységeit: némán kihúzza a hajszáladat a majonézből, és csupán tekintettel kommunikál.

Vállaltan elfogult kritikámban próbáltam röviden körvonalazni Gánya Elvira jelentőségét irodalmunkban. De, mint látható, azt a költői kisugárzást, mely belőle árad, ebben a formában nehéz egészében kifejezni. Lelkesülten bocsátom elő, hogy terveim között szerepel egy mélyreható, elemző monográfia megírása a közeljövőben. Ha minden jól alakul, sokat hallunk még munkássága felől.

Fejérvári Katica