A Farkasszem egy új korszak kezdete
Nagyon másfajta munka ez, mintha egy koncertre készülnél.
D. A.: Nemcsak alkotóilag, de előadói szempontból is magányos most ez a folyamat. Olyan már sokszor volt, hogy egyedül ültem egy szobában, és gyakoroltam, de olyan még nem, hogy átlépem volna egy határt, ami már jóval túlmutat a zenélés műfaján. Csomó színházi eszközt is használok és végig a periférián egyensúlyozom, keresve, meddig színház ez, és honnan zene, miközben a mérleg nyelve ebben a bő egy órában mindig ide-oda billen. Olyan pedig még tényleg nem volt, hogy egy egész estén át egyedül vagyok a színpadon.
Akkor te most színész is leszel?
D. A.: Nem vagyok színész, nem vagyok ennek a tudásnak a birtokában, de használok színészi eszközöket. Merészen vállalok olyan gesztusokat például, hogy a kezeimet személyiséggel felruházva kvázi bábozom egy hangszeren, amiből egy történet bontakozhat ki. De olyan is van, hogy megszólalok, és bár Dés Andrásként teszem ezt, nem azokat a dolgokat mondom, amiket Dés Andrásként gondolok, hanem egy karakter vagyok a színpadon. Nem akarok lelőni poénokat, ezért fogalmazok ilyen ködösen. Az biztos, hogy ez nem zenés színház és nem is teatralizált koncert, de azt se mondom, hogy feltaláltam a spanyolviaszt. Én magam nem nagyon tudok más hasonló kezdeményezésről.
Miként vett részt az alkotói munkában a Forte Társulat, és a rendezőként feltüntetett Horváth Csaba?
D. A.: A színészek segítettek nekem abban, hogy néhány szöveget felmondtak, amiket az előadásban bejátszok, de elsősorban Csaba személye fontos. Vele hónapok óta beszélgettem az előadásról, ha elkészültem egy új jelenettel, azonnal megmutattam neki, és kértem a véleményét, a segítségét. Nagyon hamar körvonalazódott, hogy ezek annyira kész jelenetek, hogy ő tulajdonképpen külső szemként, rutinos színházi alkotóként inkább helyretenni segített a dolgokat, ívet adott az egésznek, és színházi környezetbe helyezte a látvánnyal és a fényekkel. Upor László dramaturgiai munkája is sokat segített és nagy vitáink is voltak hármasban, amiket szintén nagyon élveztem, vagyis igazi közös alkotói folyamat ez, miközben a munka nagy része magányos volt.
