Viccelni csak komoly témákkal lehet

A rendezés az ön részéről kényszer, vagy valódi ambíció?
Mindig figyelem színészként is, hogy milyen labdák gurulnak elém. És ezután igyekszem ezekből a lehetőségekből jól kapura rúgni. Azt nem mondanám, hogy tíz évesen arról álmodtam, hogy rendező leszek. Pár éve viszont Gyulay Eszter javaslatára elkezdtünk ifjúsági darabokat létrehozni, melyeket közösen írunk és fejlesztünk. Ezeket általában én rendezem, ezt meg is szerettem.

De ezek néhány szereplősek általában és nem túl hosszúak.
Valóban, de komoly témákat - drog, tolerancia, a másság elfogadása - dolgozunk fel szándékaink szerint professzionális módon, ám úgy, hogy akár félórás előkészülettel egy iskolában el lehessen játszani. A legutóbbi ilyen előadás a kézmosás fontosságáról szólt. Ezt a munkát, amiben nagy szerepet játszott a zene és az improvizáció, különösen megszerettem. Ekkor jött az ötlet, hogy csinálhatnánk egy esztrádműsort szkeccsszerűen, ami arról is szólna, hogyan is élnünk mi most. Milyen hatások érnek bennünket, a médiumokból és minden felől. Ez tetszett a többieknek. A zenei részekben sokat segített Molnár Gusztáv, Katona László és Parti Nóra. Sokféle dolgot igyekeztünk összerakni, így került egymás mellé bohóctréfa, politikai kabaré, konferanszié és interaktív játék. De felhasználtuk többek között Vinnai András, Háy János, Tasnádi István, Dragomán György és Csányi Vilmos szövegeit is.

A teljes interjút erre a linkre kattintva olvashatod...