Mindenki.ért 20.21
Az elsősorban középiskolásoknak szóló háromlépcsős programok a színházi élmény befogadását három egymással összefüggő szakaszra bontva teszik gazdagabbá.
Az első lépcső egy felkészítő foglalkozás, melyet középiskolás csoportoknak ajánlunk az előadás megtekintése előtt. E foglalkozások célja a drámapedagógia eszközeit használva összegyűjteni és rendszerbe szedni a diákok előzetes tudását, és értelmezési lehetőségeket nyitni meg számukra. (Erre az előadás előtt a helyszínen vagy az előadást megelőző egy hétben az iskolában, előre egyeztetett időpontban kerülhet sor.)
A második lépcső az előadás megtekintése.
A harmadik lépcső az előadást követő feldolgozó foglalkozás, melyen együtt értelmezzük a színpadi jeleket, vitatkozunk, érvelünk, játszunk - elmélyítve és tudatosítva ezzel az előadás hatását. (Az előadás megtekintése utáni egy hétben az iskolában, előre egyeztetett időpontban.)
A háromlépcsős programban részt vevő, főként kortárs magyar szerzők műveiből készült előadások:
● EztRád
(Nézőművészeti Kft. - Szkéné Színház, R: Scherer Péter)
A zenés alternatív társadalomkritika műfaját választó előadás formanyelvének, humorának köszönhetően könnyen befogadható a korosztály számára. A háromlépcsős program tartalmi oldalról mélyíti a befogadást, célja, hogy reflektáltabb viszonyt alakítson ki a résztvevőkben a posztmodern média által felépített vagy közvetített sztereotípiákkal kapcsolatban.
● Pintér Béla: A Démon Gyermekei
(Pintér Béla és Társulata - Szkéné Színház, R: Pintér Béla)
Az előadás a családon belüli konfliktusokat, a szülő-gyerek viszony dinamikájának kérdését a japán nó-színház elemeit használva taglalja. A felkészítő foglalkozás bevezeti a résztvevőket a sajátos formanyelvbe, a maszkok színházi használatába, és a családon belüli viszonyokat, státuszokat vizsgálja. A feldolgozó foglalkozás a kritika személyiségre tett hatására teszi a hangsúlyt.
● Székely Csaba: Bányavakság
(FÜGE Produkció - Szkéné Színház, R: Csizmadia Tibor)
A Bánya-trilógia rengeteg humorral rajzol izgalmas és elgondolkodtató képet a határon túli magyarok helyzetéről, mindennapjairól. A foglalkozások az ideálkép és a valóság közti távolság, az élethazugságok hálói, a reménytelenségből való kiutak keresésére tett kísérletek köré épülnek. Mindeközben reflektálnak a nyelvi humorra, illetve a tragikus és komikus elemek keveredésére, arányára.
● Székely János: Caligula helytartója
(Vádli Alkalmi Színházi Társulás - Szkéné Színház, R: Szikszai Rémusz)
A darab a római birodalom kulisszái között vezet be minket egy szellemet felpezsdítő filozófiai vitába. A foglalkozások fókuszába az előadás központi problémáját is képező döntési kényszert helyeztük. Hogyan dönthetünk felelősen, ha több irányban is elkötelezettek vagyunk? A fókusz-kérdést további témaként a hatalmi játszmák és a belső értékrend kialakítása, illetve megvédése egészíti ki.
● Arany János: Toldi
(Forte Társulat, R: Horváth Csaba)
Az innovatív előadás során a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is a darab szerves részévé válik, miközben az eredeti szöveg az első szótól az utolsóig elhangzik. A foglalkozásokon a fizikai színház elemeivel, a színpadi jelek értelmezési lehetőségeivel ismerkedünk. A játékok a hős toposzát szálazzák szét a népmesehősöktől napjainkig, majd a különböző szereplők döntései mögött rejlő szándékokat, értéket veszik górcső alá.
● Agota Kristof: A nagy füzet
(Forte Társulat - Szkéné Színház, R: Horváth Csaba)
Az Agota Kristof regényéből készült fizikai színházi előadás izgalmas formanyelven, sűrű drámaisággal beszél a háború borzalmairól, az egyénre gyakorolt hatásáról. A vidékre került testvérpár megérintő történetét a Forte Társulat színészei mesélik el, Horváth Csaba rendezésében. A foglalkozások egyrészt a színházi formára (fizikai színház) fókuszálnak, a mozgás, a színpadi montázs és képzőművészeti alkotások segítségével mutatva meg a témát a művészetben, másrészt a veszteségek feldolgozásáról, és a túléléshez, érvényesüléshez szükséges belső tulajdonságokról, képességekről szóló közös gondolkodásra hívnak.
● William Shakespeare: Amit akartok
(Szkéné Színház, R: Tarnóczi Jakab)
Az Amit akartok (Vízkereszt) az utolsó komikus darab a Shakespeare-művek sorában, sűrítménye mindazon vígjátéki eszközöknek és fordulatoknak, amit a szerző korábbi munkáiban tökélyre fejlesztett, nem véletlenül legtöbbet játszott komédiája. Az alkotók Nádasdy Ádám formahű, nyelvezetében a mai közönséghez közelítő fordításából a mai korra minden ízben rímelő előadást hoztak létre.
A foglalkozások egyrészt Shakespeare drámáinak és színpadi világának kortárs továbbélését vizsgálják, másrész azokat a kérdéseket, melyek révén ma is megszólítva érzi magát a néző: hogyan határozzuk meg magunkat a vágyakozás, az önkontroll és az önfelszabadítás feszültségében?