Fényeskedjék neki
Ismét kortárs magyar dráma ősbemutatójára készülünk. Háy János, Tasnádi István vagy Székely Csaba után ezúttal Szivák-Tóth Viktor Fényeskedjék neki című drámáját mutatjuk be a másodikon.
A sokoldalú alkotót – író, rendező, dramaturg és színész-drámatanár – elsősorban a közösségi színház és a színházi nevelés területén ismerhette meg a közönség. Színházi és színházi nevelési produkciókat hozott létre a KÁVA, a Kerekasztal, a RÉV, a Soltis Lajos és a K2 Színházzal, a KB35 Társulattal, a Láthatáron Csoporttal, a Vekker Műhellyel és a Pesti Magyar Színházban is. Vezetésével jött létre és működik a Szkénében ifjúsági és közösségi műhelye, a Rakpart3. Drámaírói vénájára Radnóti Zsuzsa dramaturg figyelt fel, amikor 2020-ban az Örkény István drámaírói ösztöndíjat a fenti darabbal elnyerte, aminek a lezárásaként felolvasószínház is készült a jelenlegi szereposztásban.
„A színház jelenidejűsége magától értetődő, én a kortárs drámák közül is azokat kedvelem leginkább, melyek közvetlenül szólnak a világról, amiben élünk. Nem is törekedtem arra, hogy a közéleti vonatkozásokat elleplezzem, inkább azt az általános érvényű gondolatot kerestem, ami ezek mélyén lapul, így lyukadtam ki újra és újra a korrupció témájánál. Ennek politikai és személyes viszonyainkat érintő csalásai és megcsalatásai izgalmas drámai alapanyagnak tűntek, sokáig mégsem láttam úgy, hogy önmagában hitelesen szólíthatná meg azt a tapasztalatot, amiről beszélni szeretnék. Az érdekelt, hogy miért ennyire fájó számomra személyesen is a minket körülvevő és mindent átszövő korrupció. A válasz nagyon egyszerű: a szabadságunk elvesztése miatt. Rájöttem, hogy hiába dolgoztam évekig közösségi projekteken, hiába hittem sokáig a demokrácia értékeinek kiteljesedésében, valójában már jó ideje egy gyászfolyamatban vagyok, vagyunk benne, amit ideje bevallani. Ezzel együtt továbbra is hiszek abban, hogy a művészet felszabadít, és amíg a humorérzékünk megmarad, addig nem sikerült elnyomni bennünket” – számol be a darab születésének motivációiról a szerző.
A dráma témája egy nagyvállalkozó halála utáni privát tor eseményeiből építkezik. A szereplők családi, baráti és üzleti kapcsolatai az évek során kibogozhatatlan és szétszakíthatatlan kötelékké fonódtak össze, melyet most mégis próbára tesz a gyász: a szövetség központi figurájának elvesztése. Az ismerős helyzetek, nagyon is mai párbeszédek mögött fölsejlik egy Hamlet-parafrázis, és a nemzeti drámáink jambikus lüktetése.
Az egyszerre súlyos és végletekig komikus helyzetekben vergődő karakterek megformálása igazi színészi kihívás, az alakításokat már egy olyan szereposztás garantálja, akik színpadon még sosem játszottak együtt. A gyászoló özvegyet Enyedi Éva formálja meg, akit a Pintér Béla és Társulata révén számtalanszor láthatott a közönség a Szkéné színpadán, de legalább ennyire otthonosan mozog itt Szikszai Rémusz is, aki többek között a színház egyik állandó társulata, a Vádli Alkalmi Színházi Társulás vezetője. Török-Illyés Orsolyát az Árvácskában láthatta a Szkéné közönsége, illetve számtalan független produkcióban, filmszerepben. A produkció különlegessége, hogy a további két szereplője is Örkény-ösztöndíjas drámaíró: Formanek Csaba (2018., 2019.), a Kettőspont Színház vezetője, színész, író, rendező, és Márfi Márk (2022.), akit többek között a Radnóti Színház 10 c. előadásában láthatott a közönség, illetve saját monodrámájában, a Telikben. A díszletet Valcz Péter tervezi, akit a Szeretett Vezérünk rendezőjeként ismerhetett meg a Szkéné közönsége, a jelmeztervezők, Zubor Kata és Komesz Borbála pedig most először dolgoznak a másodikon.
