Merlin, avagy a puszta ország

Ismét merész vállalkozásra készül a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves prózai színművész osztálya: Hegymegi Máté rendezésében Tankred Dorst Merlin, avagy a puszta ország című darabjának felhasználásával mutatnak körképet múltunkról, jelenükről és ki tudja mivel kecsegetető jövőnkről, ezúttal a Szkéné Színházban. 

Merész, hiszen a Peter Zadak felkérése készült drámának már keletkezéstörténete is legendás: az eredeti terjedelmében háromszáznyolcvan oldalra rúgó szöveg németországi bemutatója kilenc órán át tartott. Hegedűs D. Géza és ifj. Vidnyánszky Attila osztálya Kertész Imre fordítói, illetve Balázs Júlia dramaturgi munkájának köszönhetően száznyolcan percben igyekszik feltérképezni a modern ember el-elsötétülő természetrajzát. A 2022 őszén, még a Színház- és Filmművészeti Egyetem padlásán bemutatott előadás egy vígszínházi kitérő után érkezik most a Szkénébe.

Tankred Dorst, a Georg Büchner-díjas kortárs német drámaíró munkáit elsősorban az abszurd színház, így Ionesco és Beckett művei inspirálták, ám a Merlin avagy a puszta ország nem csupán a második világháború után kibontakozó művészeti irányzatokat olvassa egymásra, legfontosabb előképeként ugyanis Goethe monumentális művét, a Faustot tekinthetjük. Maga Dorst az utópiák kudarcaként hivatkozik drámájára, amelyet Peter Becker a következőképpen jellemez: „A közel 100 jeleneten keresztül Trankred Dorst egy különös és grandiózus panoptikumot tár elénk: Krisztus elűzi a pogány isteneket, ám egy órásnő – akinek épp egy bohóc siet segítségére – megszüli a varázsló Merlint, az ördög fiát. És ez a fiú, Merlin, valami fausti paktumhoz hasonlóan véres lovagi csaták és hátborzongatóan szép románcok titkos rendezőjévé válik egy olyan világban, amely nemcsak a mesés középkor idejét eleveníti fel, de megmozgatja 19. és 20. századot is, egymásba mosva a múltat és a jelent, az őstörténetet és a jövőt.”  A máig friss és eleven történet voltaképpen nélkülözi a hősiesség minden elemét: a jelenetek a felnőtté válás, a szerelem, a családi küzdelmek, a féltékenység, a barátság és olykor a túlzott életvágy körül keringenek egyre sebesebben, mintha egyszerre találnánk magunkat Hieronymus Bosch fantasztikus vízióiban és Federico Fellini groteszk, neorealista filmjeiben.

Éppen ezért izgalmas a kelta mondavilág elegyítése a fizikai színház eszköztárával. A történetben Merlin nem kisebb feladatot kap apjától, minthogy szabadítsa fel az ember valódi természetét, az eredendő gonoszságot. Merlin azonban szembeszáll apjával, és megalkotja a béke, az egyenlőség és az igazságosság alapelvein nyugvó alternatív világrendet – teszi mindet a kerekasztal legendájának újraírásával.  Az előadás letisztult képi világában ugyanakkor nincs helye az éteri szerelemnek vagy a romantikus világértelmezésnek: a szép és félelmetes kategóriái íródnak itt szélsőségesen egymásba. Ez a sztereotípiákkal való szakítás megjelenik a mágikus lények szintjén is: nincsenek kedves tündérek, segítőkész és megmentő varázslények, hiszen kivétel nélkül mindenkit saját mániákussága terel az egyre keményebb küzdelmek felé. A fájdalmasan mulatságos történelmi show a belső folyamatokat kifejező mozgások és gesztusrendszerek által válik igazán nyers, kegyetlen, mégis fenséges nézői élménnyé: „A lényege az egésznek, hogy a mozgást ugyanolyan kifejezőeszközként használjuk, mint a prózát. A test mint kifejezőeszköz a kiindulási pont. A mozgás és a verbalitás egyenrangú partner a kifejezés érdekében, egymás mellett és egymást kiegészítve működnek, az esztétizálást kerülve.” – reflektált a formanyelvre egy korábbi interjúban a rendező.  

A Junior Prima-díjas Hegymegi Máté sok szálon kötődik a Szkéné Színházhoz: időről időre nem csak színészként tűnik fel a Forte társulatában – mint például a Toldiban vagy a Bűn és bűnhődésben –, de a Szkéné és a zsámbéki Színházi Bázis kötelékében bemutatott Kohlhaas című előadása 2016-ban elnyerte a Legjobb Független Színházi Előadásnak járó díjat is a Színikritikusok Díjátadóján. Az előadás jelmez- és díszlettervezője, Fekete Anna ugyancsak nem ismeretlen a Szkéné nézői számára, hiszen ő jegyzi többek között a tatabányai Jászai Mari Színházzal koprodukcióban készült Macbeth, illetve a Kohlhaas és az ugyancsak Hegymegi Máté rendezte Woyzeck látványvilágát is.

A Merlin avagy a puszta országot a harmadéves prózai színművész osztály egyik első nyilvános bemutatójaként tarthatjuk számon: Atlasz Barnabás, Bukovszky Orsolya, Bíró Kristóf, Gál Réka Ágota, Juniki Noémi, Kozma Veronika Mária, Kukovecz Ákos, Lukács Ádám, Molnár András, Németh Áron Valentin, Nyomárkay Zsigmond, Piegler Emília Zita több szerepben is megmutatkozva igyekeznek majd életre kelteni Dorst gazdag és sűrű szövegét, felrajzolva az ember biztos bukását és ingatag felemelkedését.